A nőgyógyászati rákos megbetegedések megelőzésére szűrővizsgálatokat végzünk.
Ezek a vizsgálatok nemcsak a megelőzést, hanem a még korai stádiumú daganatok
észlelését is szolgálják. Így időben fel tudjuk ismerni a szövetek rákos elfajulását
és ennek megfelelően a kezelést a daganat korai stádiumában megkezdhetjük.
Az, hogy egy szűrővizsgálatot milyen időközönként kell elvégezni attól
függ hogy az adott daganat milyen idő alatt éri el azt a stádiumot, amikor még
jó eséllyel teljes gyógyulás érhető el. Például szakmai ajánlások alapján
a méhnyakrák szűrését évente végezzük. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az
évente elvégzett méhnyakrák szűrés mellett - egyes kivételesen rosszindulatú
eseteket kivéve - a súlyos méhnyakrák kialakulásának esélye rendkívül alacsony.
Magyarországon a nőgyógyászati szűrővizsgálatok a következők:
méhnyakrák-szűrés (ún. cytologiai vizsgálat)
emlőrák-szűrés (ún. mammographia és az emlő ultrahangos vizsgálata)
petefészek és méhtestrák (a petefészek és a méhtest ultrahangos vizsgálatával)
petefészekrák és emlőrák (családban előforduló petefészekrák és emlőrák
esetén genetikai és ún. Tumormarker vizsgálatra van lehetőség).
Méhnyakrák-szűrés
Évente szükséges elvégezni: a rendszeres szexuális élet elkezdésétől (függetlenül
a kortól) folyamatosan.
Különösen fontos a szűrővizsgálatot elvégezni, ha az alábbi hajlamosító
tényezők közül kettő vagy több fennáll:
18 éves kor előtti szexuális aktivitás
gyakori partnercsere
többszöri szülés
a férfi partner gyakori szexuális partnercseréje
rossz szexuális higiéné
családban előfordult méhnyakrák
gyakori nőgyógyászati gyulladások
egyes igazolt vírusbetegségek esetén (HIV, HPV, Herpes [nemiszerven])
dohányzás
Nőgyógyászati vizsgálat során a méhszáj felületéről és a méhnyakból vattapálcával
(a fültisztító pálcához hasonló eszközzel) váladékot veszünk, melyet egy üveglemezre
kikenünk és azt mikroszkópos vizsgálatra küldjük.
Ezután ún. kolposcopos (a méhszáj és környezete nagy nagyítású), szemmel
történő vizsgálata következik.
Az eredményt a vizsgálat helyétől (kórház/rendelő) függően 1-5 hét múlva
kapja meg a páciens.
Egy elvégzett vizsgálat 85-88% biztonsággal tudja kizárni a rákos megbetegedést,
vagy az azt megelőző állapotokat. Ehhez hozzájárul a kolposcopos vizsgálat,
melynek az érzékenysége 78-80%.
A két vizsgálat együttes alkalmazásával 95-98%-os biztonsággal kizárható
a rosszindulatú elváltozás, illetve annak előfordulási esélye egy éven belül.
Emlőrák-szűrés
40 éves kor felett 1-1,5 évente szükséges elvégezni.
Fiatal korban észlelt duzzanat vagy elváltozás esetén elsősorban ultrahang
vizsgálatot végzünk.
40 éves kor felett panaszmentesség esetén is kötelező a mammographiás vizsgálat
(ez az emlő Röntgen-vizsgálata).
Amennyiben gyanús elváltozást észlelünk, abból, szükség esetén mikroszkópos
vizsgálatra vékony tű segítségével mintát vesznek.
Petefészek- és méhestrák-szűrés
Elsősorban a változó korban (klimax) elvégzett vizsgálat.
Ultrahangos készülékkel a méh méretét, szerkezetét, a benne lévő nyálkahártya
vastagságát és a petefészkek méretét, szerkezetét vizsgáljuk.
A változó korban adott hormonpótló kezelés adása előtt és közben (1-1,5
évente) kötelező.
Családban előforduló petefészek és/vagy emlőrák
Ezt csak igen indokolt esetben - genetikai módszerekkel - végezzük, mivel
a vizsgálat rendkívül költséges és időigényes (hónapokig is tarthat).
Ha az egyenes ági felmenő rokonságban első ágon (anya-apa-nagynéni-nagybácsi)
legalább két megbetegedés (emlő/petefészek rosszindulatú daganata) előfordult,
vagy első ágon egy megbetegedés és második ágon két további megbetegedés előfordult.
A következő tüneteket rendkívül komolyan kell venni és mielőbb orvoshoz
kell fordulni:
40 éves kor fölött jelentkező, gyakori, vagy a menstruációs ciklustól
független vérzés (akár egy napig tartó kevés vérezgetés, vagy véres folyás
esetén is),
45 éves kor alatti vérzéskimaradás (terhesség elleni) védekezés mellett,
szemölcsök, növedékek a hüvelybemenet körül, vagy a hüvelyben,
helyi kezelésre (kenőcs, ecsetelő) nem szűnő viszketés a külső nemi
szerveken,
bűzös, barnás vagy húslészerű folyás,
gyakori vizelési inger, alhasi nyomásérzés,
székelési szokások megváltozása (székrekedés vagy hasmenés),
alhasi fájdalom,
fogyás, gyengeség, kimerültség,
gyakori, vagy állandó hőemelkedés vagy láz,
emlőben a menstruáció után egy 7-10 nappal is tapintható kemény csomó/göb,
a hónaljban tapintható csomó,
a mellizom alatt tapintható csomó,
váladékozás a mellbimbóból (fehér /véres /barnás /színtelen váladék),
az emlő bőrének egyes területeken előforduló narancsbőr-szerű átalakulása,
nem gyógyuló sebek, fekélyek az emlőn, a külső nemi szerveken (nagyajkak,
kisajkak, csikló, hüvely-végbélnyílás közötti terület).
